EPS - energiahatékony és újrahasznosítható!

2021.04.19

Jelenős lépés az energiatakarékosság felé, ha legalább az új építésű épületek közel nulla energiafelhasználásúak lesznek. 

Ebben az újrahasznosítható hőszigetelés több szempontból is kulcsszerepet játszik. Vajon miért? 

 Akár 40-50%-kal is csökkenhetne települések energiafelhasználása, ha minden épület közel nulla energiahatékonyságú lenne - ezáltal a hatékony hőszigetelés kulcsszerepet játszhat a klímaváltozás és a környezetszennyezés elleni harcban. Miért? Mert a károsanyag-kibocsátás 28%-a a hűtés-fűtés és energiaellátás számlájára írható, további 14% pedig az építési folyamatokhoz és az építőanyag-gyártáshoz köthető. A fenntarthatóság szempontjából magas energiahatékonyságú, újrahasznosítható hőszigetelő anyagok alkalmazására van égető szükség, melyek lehetőleg a környezetet kevéssé terhelő gyártási folyamat során állítanak elő.

Kis ökológiai lábnyom

Ki gondolná, hogy a 21. századi építőipar legkevésbé környezetterhelő hőszigetelő anyaga, mely mindezen elvárásoknak megfelel, a műanyagok egy fajtájából készült? A polisztirolt (hungarocell, EPS,) először 2015-ben a bonni ECO (Építőanyagok Környezetvédelmi Szervezete) minősítette kiemelkedően környezetbarát szigetelőanyaggá az anyag - a gyártástól az újrahasznosításig terjedő - teljes életciklusát tekintve. 2018-ban egy a svájci Büro für Umweltchemie által nyilvánosságra hozott, minden eddiginél összetettebb vizsgálat is megerősítette ezt az állítást. A svájci intézet többek között vizsgálta az egyes hőszigetelő anyagok kapcsán a gyártás, a szállítás, a tárolás, az alkalmazás, valamint az újrahasznosítás jelentette környezeti hatásokat is. Az összesített szempontrendszer szerint az építőiparban használt más hőszigetelő anyagokkal összevetve a grafit adalékos polisztirolhab kicsiny ökológiai lábnyomával még természetes alapanyagú hőszigeteléseket is maga mögé utasított.

Egy literből kétszázat

De miért is meglepő az a tény, hogy egy műanyag terméknek nemcsak kicsi az ökológiai lábnyoma, hanem potenciálisan segít is a klímaváltozás megfékezésében? A polisztirol hőszigetelés gyártásához ugyan valóban kőolaj szükséges, de amit elvesztünk a réven, azt sokszorosan visszakapjuk a vámon: egyetlen liter kőolajból készített EPS hőszigeteléssel 200 liter fűtésre felhasznált kőolaj takarítható meg (ami közel ugyanannyi köbméter földgázt jelent). A gyártás önmagában nem jár komoly környezetszennyezéssel: a termékek jellegzetes szerkezetét a polimerek habosításával érik el, majd az összetapadt buborékokból álló anyagot formázzák és vágják. A gyártás során keletkező maradékot általában már a gyártó üzemben újrahasznosítják. A keményhab táblák 98%-ban levegőből állnak, így különösen könnyűek, ezáltal szállításuk sem ró súlyos terheket a környezetre, hiszen mozgatásuk kevesebb energiát igényel a járművektől.

Hasznos és újra hasznos

A polisztirol műanyagipari végtermék, így polisztirolból csak polisztirol termék készülhet az újrafeldolgozás során. Ezekből azonban igen széles skála áll rendelkezésre: a biciklis életmód nélkülözhetetlen kelléke, a biciklis sisak éppúgy polisztirolból van, mint a babzsákok töltete, a nagyobb méhészetek kaptárai, a hűtőládák bélései, vagy különböző díszek, táblák, virágcserepek, ételhordozók. Reciklált polisztirolból többek között horgász-úszók, bóják, hirdetőtáblák, csomagolóanyagok, sőt, még szörfdeszkák is készülnek. Újrahasznosított polisztirollal akár a mezőgazdaságban is találkozunk: a kevésbé szennyezett, vagy a nagyobb szennyeződésektől megtisztított őrleményt talajlazítóként kötött, általában agyagos talajhoz keverik, növelve annak átengedő képességét, és elősegítve a nedvesség és az oxigén áramlását a növények fejlődése érdekében.

A fő újrahasznosító: az építőipar

Házak csomagolásához kézenfekvő módon nem "mezei" csomagolóanyagot vetnek be, így a hőszigetelésre használt EPS nem azonos a mindennapi életben használt polisztirollal - egy lényegi különbség például az, hogy előbbit égésgátlóval is kezelik, míg utóbbinak erre nincs szüksége. Ám a hőszigetelési célú polisztirolt éppolyan sokoldalúan újra tudják hasznosítani: a kibontott táblák általában alsóbbrendű hőszigetelésként, vagy - ledarálva és cementtel keverve - a nálunk is használt könnyűbeton alkotóelemeként kezdenek új életet. Az őrléskor keletkezett finom port a téglagyárak használják pórusképző anyagként, vagy a vakolóanyagba keverve szigetelőanyagként hasznosítják. Érdekesség, hogy Németországban újrahasznosító kamionnal oldják meg a bontás helyszínén a feldolgozást, így az átvételi helyre történő szállítással sem terhelik a környezetet. Ausztriában pedig az EPS hulladék olyan keresett, hogy csak nagyon kis mennyisége kerül építési törmelékkel keverve a hulladéklerakóba, sőt, évente több, mint 100 000m³ EPS hulladékot még importálnak is az újrahasznosító üzemek. A jövő zenéje a depolimerizáció néven ismert, ma még gyerekcipőben járó kémiai eljárás, amely a polisztirolt alkotóelemeire bontja, és az újrahasznosítás még szélesebb körét teszi lehetővé.

A polisztirol vagy hungarocell nem veszélyes hulladék, viszont a szelektív hulladékgyűjtőbe nem helyezhető, hulladékudvarokban lehet térítésmentesen leadni. Az EPS az összes települési szilárdanyag-hulladék tömegének és térfogatának kevesebb, mint 1% -át teszi ki. Érdemes figyelmet fordítani a szelektív gyűjtésére, hiszen minden tonna EPS újrahasznosítása 25 hektoliter olajat takarít meg!

Az elérhető energiahatékonyság

A 100%-ban újrahasznosítható polisztirol hőszigetelést mégis alacsony ára és optimális energiahatékonysága emeli a bolygó jövőjének őrei közé. A nagy szilárdságú, nedvességgel szemben nem érzékeny EPS mérsékelt ára miatt széles körben elérhető. Nagy előnye az EPS-nek, hogy a táblák anyaga nem irritálja a bőrt, a légutakat vagy a nyálkahártyát, nem található bennük kipárolgó kötőanyag, vágásakor nem keletkezik por. Ennek köszönhetően védőfelszerelés nélkül kezelhetők, használatuk - beépítésük - gyors és egyszerű. Az EPS hőszigetelés élettartama megegyezik az épület élettartamával, s mindezen idő alatt nem csökken hőszigetelő képessége. A hőszigeteléssel kapcsolatban mind többeknek kell felelős döntést hozni a közeljövőben: elsősorban az építkezők és lakásfelújítók, hiszen 2021. január elsejétől már csak olyan épületek kaphatnak használatba vételi engedélyt, melyek megfelelnek a közel nulla energiafelhasználás kívánalmainak. A hatékony hőszigetelés azonban sokkal többeket érint: ha az összes épület közel nulla energiafogyasztású lenne, településszinten akár 40-50 százalékkal csökkenne az energiafelhasználás, s általa a károsanyag-kibocsátás is. Ez pedig nemcsak a középtávú befektetést fontolgatóknak, hanem a bolygó jövőjéért aggódóknak is megnyugtató eredménnyel járna.

Tudj meg többet a Teljes Homlokzati Hőszigetelő Rendszerekről!